Templom
A pálos kolostorok gregorián énekei
Salföld
2020
A hang-ökológia az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, kulturális és természeti értékeik kutatásával, bemutatásával. Ezt a honlapot annak a programnak a keretében hoztuk létre, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen indítottunk a kőszegi iASK (Institute for Advanced Studies Kőszeg – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) együttműködésével. A program tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint az iASK zenei műhelyében elindított “Hangzó város” kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei.
A salföldi pálos kolostor mai állapotában egy gondozott rom, félórányi sétára a falutól, az erdő sűrűjében. A hely két hangzásvilágot jeleníthet meg a képzeletünkben: az egykori egyházi gyakorlathoz tartozó szakrális zenét, és a természet hangjait.
// Grafika Szőke Balázs rekonstrukciója nyomán
Somogyi György műfordítóval, művészeti íróval beszélgettünk, aki az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Római Katolikus Hittudományi Akadémián szerzett diplomát, az 1970-es évek óta pedig Salföld közelében, egy tanyán él.
“Üdvözöllek! Az lenne az első kérdésem, hogy mikor indultak újra a salföldi pálos romban a Magdolna-napi búcsúk, hogyan sikerült feléleszteni ezt a hagyományt?”
- Nényei Lujza
“Az a szó, hogy „újra”, ebben az esetben bizonytalan, mert ugyan tudjuk azt, hogy 1475-ben ez az akkor még élő pálos kolostor búcsúengedélyt kapott, de azt nem tudjuk, hogy volt-e ez valóban búcsújáró hely. Ezen engedély szellemében mi azt gondoltuk, akár volt ilyen hagyomány, akár nem, mi szeretnénk teremteni.”
- Somogyi György
