Salföld középkori elnevezése azt sugallja, hogy az élet egyik alapfeltételének, a víznek nem csupán élettani, hanem szimbolikus jelentőséget is tulajdonítottak a település egykori alapítói. A kút, mint a víz ’megszelídítésére’ szolgáló építmény kiemelt fontosságú helynek számított a középkorban, ugyanis lehetőséget biztosított a megfelelő minőségű talaj, -vagy forrásvíz tárolására, valamint, a település szövetébe tájékozódási pontként illeszkedve a közösségi élet színtereként is funkcionált.
A kutak szimbolikája különösen nagy szerepet kapott a középkori kolostorépítészetben. A salföldi pálos kolostor térbeli kompozíciója, több másik pálos kolostoréhoz hasonlóan, egy ma is látható kút köré szerveződik. A szerzetesek csak nagyon ritkán hagyhatták el a kolostor épületét, ezért biztosítani kellett a vízellátást a falakon belül is. A gyakorlati megfontolásokon kívül azonban különböző, általában szentekhez kapcsolódó csodás történetek is hangsúlyossá tették ezen építmény szerepét, ezt bizonyítja, hogy a középkori búcsújáróhelyek többsége szentkutakhoz kötődik. A történetek egy része a török háborúkhoz köthető. A pusztító seregek elől menekülő szerzetesek gyakran a kutak mélyére rejtették a kolostor kincseit, kegytárgyait, ezek későbbi fellelése nyomán legendák kaptak szárnyra a kincsekkel teli kutakról.
A korabeli európai kolostorépítészet jellemző térszervezéséhez igazodva a salföldi kolostor kerengő övezte belső, zárt kertjének centrumában helyezkedik el a refektóriumot is kiszolgáló kút. Az életfakasztó forrásnak is tekinthető építmény vertikális tengelyként köti össze a szerzetesek hétköznapi tereit az Éggel. A mélység és a magasság közötti átmeneti térként a kút környezete helyet biztosít a lelki megújulásnak.
Hauchard Gábor
2021. január
Heléna ciszternája, Jeruzsálem
Szent Heléna ciszternája egy föld alatti természetes barlang Jeruzsálemben. Nagy Konstantin császár édesanyja, Heléna fedezte fel, aki zarándokútja során többek közt az eredetinek mondott Jézus-keresztet is megtalálta. A Keresztút IX. állomásának közvetlen közelében található. A ciszterna, amelynek jelentősége igen nagy volt a vízben és esőzésben szegény Szentföldön, a később épült Szent Heléna Kopt Temploma alatt van, de a közvetlen közelében található a Heléna által alapított Szent Test Temploma (Church of the Holy Sepulchre) is.
A videó munka a “Tengertől a folyóig a tengerig” című fotó-film részlete. Szilágyi Lenke – fotográfiák, Hajnóczy Csaba – hangfelvételek, hangdizájn. A 2017-ben készült felvételen egy kopt szerzetes énekel a ciszternában, jól hallatszik a hely természetes akusztikája.
“Megnyílik a föld”
Az élő vízre, legkiváltképp a földből fakadó forrásra minden archaikus vallás és kultúra szentségként tekintett, s ha lehetett ezek közelségében alakította ki a szakralitást befogadó élettereit, illetve szakrális építészettel emelte ki azokat a mindennapi terek közül. Ez utóbbira eleven példák az Indiában a 11. századtól egészen a 19. századig folyamatosan épített lépcsős kutak (’vaav’ a helyi nyelven és ’stepwell’ angolul), melyek közül Gujarat tartomány, azon belül Ahmedabad főváros és környéke kiemelkedően gazdag e tekintetben. A várost kettészelő szélesmedrű Sabarmati folyó az év nagy részében száraz mező képét mutatja, s csak a monszun után telik meg néhány hónapra vízzel. Ezen éghajlati sajátosság elengedhetetlenné tette, hogy az év egészében máshogyan is biztosíthatóvá váljon az élethez szükséges víz. Ezért földalatti forrásokhoz vezető lépcsősorokat kezdtek el építeni, melyek egyszerre szolgáltak víznyerő helyként, valamint a felszíni hőmérsékletnél 5-6 fokkal hűvösebb klímája miatt társadalmi, valamint rituális események tereként is. Ezen gyakran 5-6 emeletnyi mélységű kutakhoz – ahogy a világban mindenütt – jártak az asszonyok vízért, s a hagyomány szerint e kutakat rendre az asszonyokhoz kötötték, sőt Gujaratban a legtöbb kút partónusai női személy. S bár ezen kutak eredeti funkciója inkább társadalmi, a hely szelleméhez jól igazodva legtöbbjükhöz később különböző isteneknek szentelt szentélyeket építettek, melyek legtöbb esetben a mai fő funkciójukat adják a mára már kiszáradt források köré emelt látványos épületeknek. A lépcsős kutak női szimbolikája szép távoli párhuzama a Kőkút-salföldi kolostor víz-szentséget és azon keresztül Mária Magdolna tiszteletét hordozó örökségének.
Jelen sorok írója személyesen élhette át az egyik gujarati kút lenyűgöző tér-élményét, amely megkapó zenei párhuzamokat is előhívott. A Rudabai Ni Vaav, ahogy a legtöbb ilyen a városi közút szintjén teljesen észrevehetetlen. Mikor azonban bejáratához érünk, egy olyan soha nem tapasztalt térélmény tárul fel, amit európai ember nem ismerhet. Szó szerint megnyílik a föld egy gazdagon díszített szigorúan ritmikus oszlop- és árkádrenden keresztül. Ahogy a széles lépcsősoron haladunk lefelé, minden szinten ugyanaz az építészeti rend, tehát folyamatosan egy mágikus repetitív zene architektúrája vesz körül, de azzal a többlettel, hogy szintenként lejjebb érve az előző feljebbi szintek rendje fokozatosan hozzáadódik a látvány lüktető harmóniájához. Ezt építészetileg úgy érik el, hogy maga az épület egy hosszú tágas aknábal helyezkedik el, vagyis az oszlopok és árkádok az ég felé végig nyitottak, így emeletenként a feltekintő egyre több „szólamot” lát maga felett és mellett.
A vízforrások szentségi jellegére álljon itt egy európai példa is. Rómában a Colosseumtól nem messze található a San Clemente templom, mely a város egyik legkorábbi keresztény temploma. Az 1108-ban felszentelt háromhajós templomot egy, az utcaszinttől majd egy emeletnyivel lejjebb fekvő, a római polgárházakat idéző négyszögletes, magas kőfallal kerített udvarról lehet elérni. Akárcsak Ahmedabadban, itt is „megnyílik a föld”, még ha képletesen is, de itt is ugyanúgy a föld alatt egymásra rétegződnek a szent helyek. A templomot az első 4. századi Szent Kelemen templomra, pontosabban romjainak földdel való feltöltésére építették. Ma látogatható ez, az utcaszinttől már két emelettel lejjebb található templom is. Utunk a föld alá és ezzel együtt az időben még nem ért véget. Mégegy szinttel lejjebb (mínusz harmadik) található két római lakóház az 1. századból, melyek közül az egyik a 2. században már titkos keresztény találkozóhely volt. Ugyanitt a belső udvarban pedig Mithrász napisten szentélye került kialakításra. Mithrász perzsa istenség, akit Indiában is tiszteltek. Kulthelyén itt a Szent Kelemen templom alatt egy oltár és a szertartáson résztvevők számára kialakított kőpad is megmaradt, valamint mellette a napkultuszhoz kapcsolódó iskola helyisége is megtalálható. De ezzel még nem értünk el ahhoz a szinthez, amely e három emeletnyi szakralitás kiindulópontja. A sötét mára már földalatti, a házakat elválasztó sikátoron haladva egyszer csak csobogó víz hangja üti meg a látogató fülét. Egy ponton lefelé még egyszer utoljára megnyílik a föld. A derengő lámpafényben egy mély kút tárul fel, melynek alján egy földalatti vízfolyás (forrás?) csörgedezik.
Mizsei Zoltán 2021. január
Jákob kútja, Nablus
Jákob kútját a zsidó, a keresztény, a szamaritánus és a muszlim hagyomány egyformán a bibliai időkig vezeti vissza. A kutat az Ószövetség nem említi külön, de bibliatudósok azt állítják, hogy a hely, ahol Jákob oltárt emelt, ugyanaz, mint ahol a sziklába épített kút van. Az évezredek során számos templom épült reá és pusztult el. Nablusz városában, az Izrael által megszállva tartott Palesztin Területeken található. A Görög Ortodox Patriarchátus 1893-ban építette a Szent Photini templomot és kolostort, amelyben jelenleg látható.
A videó munka a “Tengertől a folyóig a tengerig” című fotó-film részlete. Szilágyi Lenke – fotográfiák, Hajnóczy Csaba – hangfelvételek, hangdizájn.
