A pálos kolostorok gregorián énekei

Ha a pálos kolostorok gregorián (azaz középkori egyszólamú, latin nyelvű liturgikus) énekeit szeretnénk bemutatni, két irányból kell közelítenünk. Először meg kell vizsgálnunk, milyen kottás forrásokból meríthetünk anyagot, mely kódexekben találunk középkori pálos használatban lejegyzett szertartászenét. A pálosok esetében különösen fontos mindez, mert joggal tekinthetjük hungaricumnak a magyar alapítású rend énekeit. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a nyugati kereszténység középkori liturgikus énekanyaga egységes, azaz legnagyobb százalékban ugyanazt éneklik mindenhol, mindenkor. Ezzel együtt ezek az énekek regionális dallam-dialektusokban, szűkebben helyi varinásokban éltek, s egy adott közösség (nemzet, vagy szerzetes rend) saját (szentjeinek) ünnepeire egyéni kompozíciók is születtek. Ilyen formán igenis létezik magyar gregorián, mely elsősorban az egyház központjához kötődően az esztergomi rítus és az esztergomi hangjegyzés mentén alakult ki az állam- és egyházalapítást követő évtizedekben. Nem csoda tehát, hogy a magyarországi remeteközösségekből szerveződő pálos rend zenei anyaga igen erősen kötődik az esztergomihoz, vele szinte megegyező formát mutat. A pálosok miseénekeit tartalmazó könyv (graduale), sajnos nem áll rendelkezésre a középkorból. A zsolozsma, azaz a papok és szerzetesek által napi rendben végzendő zsoltárimádság rendjét tartalmazó kottás könyvként, s íly módon a pálos dallamok forrásaként elsősorban a megbízható és teljes, XV. századi antifonálé zenei anyagára támaszkodhatunk, mely kódexet Zágrábban őriznek MR 8-as jelzettel.

Megvan tehát a repertoár, most már azt kell meghatároznunk, ebből mi jellemzi legjobban az adott helyszínt. Itt a legjobb út, ha kiválasztjuk az érintett kolostor templomának titulusát, azaz, hogy melyik szentnek, vagy üdvtörténeti eseménynek ajánlották föl alapítói, hisz annak ünnepe egyszer-s-mind a templom születésnapja is, melynek ünneplése kiemelkedik az egyházi év rendjéből. A salföldi (eredetileg kőkúti) kolostor temploma Szent Mária Magdolna tiszteletére lett felszentelve, kinek ünnepe július 11-re esik. Talán nem véletlen a választás, ha tudjuk, Mária Magdolna többek között a borászok védőszentje is, valamint a néphit szerint a forrásoké is, mivel úgy tartották, hogy azok vize az ő könnyeiből fakadnak. Adva van tehát a zenei forrás, az MR 8 jelzetű, 15. századi pálos antifonálé, mely ráadásul közel egykorú magával a templommal, s adott az ünnep, Szent Mária Magdolna ünnepe. Mivel a forrásunk zsolozsmás könyv, így az adott ünnep zsoltáros imaóráinak igen gazdag, az ünnep vigíliájától (előesti virrasztás) az ünnepnap estéjéig terjedő anyaga tárul fel, mintegy 50 különálló zenei tétel. Ezek leginkább zsoltárokat, canticumokat keretező antifónák és olvasmányokat keretező responsoriumok, valamint himnuszok. Mindez összességében több órányi zene, amelynek teljes bemutatása nem feladatunk. Kiválasztottunk tehát olyan tételeket, amelyek egyrészt a szent életéből jellegzetes epizódokat beszélnek el, valamint zenei megoldásaikban egyediek és gazdagok. Az alábbiakban jönnek a kiválasztott tételek, melyek az ünnep előrehaladtának sorrendjében következnek egymásra. A felvételek stúdióban készültek, de digitálisan – figyelembe véve az eredeti belső tér méretét – megpróbáltuk újrateremteni a salföldi templom akusztikáját. A szöveges részben az eredeti latin és magyar szövegek után után rövid magyarázat olvasható a darab érdekességeiről, melyeket a latin szövegben piros szövegkiemelések is segítenek.

A latin szöveg gondozása és a magyar fordítások Varga Benjámin odaadó munkája. E sorok írója maga választotta ki, írta át és énekelte felvételre a fenti tételeket. Ezen tapasztalatok elegendőek annak megfogalmazására, hogy egy rendkívül magas színvonalú és zeneileg érzékeny és kifejező repertoárral állunk szemben, ha a késő-középkori pálos antifonáléból énekelünk. Ugyanakkor joggal gondolunk arra is, hogy ez akkoriban a legtermészetesebb magatartás volt, ha a szent művészet elemeinek megalkotása volt a cél. Zene, építészet, liturgia a Mindenhatóhoz illő tökéletességre való törekvés mentén alakult. S bár az épített templom Salföldön ma már csak részeiben emlékeztet az egykori gazdagon kidolgozott formára, a vele egykorú zene hangjainak míves arányai, dallamívei kitöltik a tér hiányait, s közelgetnek a teljesség égi harmóniájához.

Mizsei Zoltán
2021. január